Templomunk


MAGYAROK NAGYASSZONYA TÁRSSZÉKESEGYHÁZ

Samassa József egri érsek - 1902-ben tartott aranymiséje emlékére - egy monumentális templommal ajándékozta meg Szabolcs megye székvárosát, Nyíregyházát. A Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom, mely 1993 óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékesegyháza, kettős tornyával, arányaival, szerkezeti tökéletességével és tiszta stílusával a hazai egyházi építészet kiemelkedő alkotása, műemlék.
Maga Samassa érsek szentelte fel - Párvy Sándor szepesi püspök segédkezésével 1904. augusztus 20-án. A templomot Nagy Virgil és Kommer József budapesti építészmérnökök tervezték neoromán stílusban, melynek dekoratív és ornamentális motívumai nemcsak az épület architektúrájában, de még a legkisebb felszerelési tárgyakban is nyomon követhetők. Kivitelezője Godnautz Károly budapesti építész, a műszaki ellenőr Pisszer János volt. A két évig tartó építés szervező-irányítója Szmrecsányi Lajos irodaigazgató, a későbbi egri érsek volt.
A 3 hajóval, egy kereszthajóval, a szentély körül a sekrestyét és szertárt magába foglaló körfolyosóval, s a homlokzaton két hatalmas toronnyal a bazilika, az építésszerkezeti gazdagság tekintetében felülmúlja az összes hazai neoromán stílusban épült templomunkat.
A templom alaprajza római keresztalakot mutat, melynek keleti szára félköríves, északi és déli szárnya apszisban végződik. - Méretei: egész hossza 50.30 méter, szélessége 20 méter (a kereszthajónál 29.50 m). A főhajó magassága 13.76 méter (a szentélynél 12.40 m; a legnagyobb magasság a keresztezési négyszögben 14.30 m).

TEMPLOMKÜLSŐ

A templom külső képe - gazdag tagoltságával, tárapilléreivel, dekoratív elemeivel - az első tekintetre lebilincselő. Hazánkban, hasonló külső gazdagsággal képzett templomot alig találunk. A két hatalmas négyszögű torony magassága - mely három emeletre tagozódik - 43.60 méter. A két torony közt van a gazdag kiképzésű főbejárat és a hatalmas oromfal. A főbejárat timpanonjában lévő dombormű a Boldogságos Szüzet ábrázolja, a gyermek Jézussal - Szent József és Keresztelő Szent János társaságában - amint Szent István és Szent László királyok hódolnak előtte. Az oromfal rózsaablakának középső körében Szent Cecília üvegfestménye Róth Miksa munkája. A déli torony egyik fülkéjében van elhelyezve a templomépítő, Samassa bíboros mellszobra. 2002-ben készült, Tóth Sándor szobrászművész alkotása. A templom külső megjelenése eredeti állapotban van, azzal a kivétellel, hogy 1970-ben Csépányi Ferenc plébános az egész templom tetőzetét osztrák műemlék palára cserélte, 1983-ban új, elektromos vezérlésű toronyórát létesített, majd 1995-ben Váradi József plébános a támpilléreket és a lábazati köveket renováltatta.

TEMPLOMBELSŐ

A kórus két tartóoszlopa közt megállva, a templom külsejéhez hasonló változatosságot találunk, a román stílus minden szépségével. A jobb és baloldali pillérek hat kisebb és a kereszthajónál egy nagyobb mezőből álló keresztboltozatot hordoznak. A főhajónak 5-5 közös ívvel összefoglalt színes ablak ad kellemes fényt. A templomnak monumentális jelleget ad a kereszthajó, azon túl pedig a szentély, melynek hét félköríves ablak ad világosságot. A középső ablakon látható a fogadalmi kép, mely a templomépítő Samassa érseket ábrázolja, amint a Szent Család előtt hódol (Róth Miksa alkotása.). A szentélyt körfolyosó övezi (sekrestye és szertár). A mellékhajók, melyek félszer olyan magasak és szélesek, mint a főhajó, 3-3 félköríves ablakon át kapnak világosságot. Ezek teljes felújítását 2000-ben - Váradi József plébános megbízásából - Mezősi Eszter restaurátor művész végezte el. A templom főoltára márvány, felsőrésze tölgyből faragott. A szentségháztól jobbra - balra Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Jeromos, Árpádházi Szent Erzsébet és Árpádházi Szent Margit szobrai láthatók. Az oltár felső részén jobbra - balra 3-3 imádkozó angyal szobor. A főoltár közepén, az oltárképet helyettesítő hatalmas feszület, karéjos végeiben az evangélisták jelvényei. Mindezek Kopits János szobrászművész hársfából faragott művei. Az új liturgikus tér középpontjában áll a márvány szembeoltár, melyet az egri Angolkisasszonyok kápolnája főoltárának elemeiből építettek, 1971-ben, Csépányi Ferenc plébánossága idején. 2000. évben padlófűtés készült, és márvány padlózat.
A kereszthajó déli apszisában van a Szűz Mária oltár (Stefin János festőművész képeivel és Kopits János Szűz Mária szobrával), az északi apszisban pedig a Szent József oltár (ugyancsak Kopits János Szent József szobrával és Stefin János festményeivel).
A márvány szószék hatalmas márvány oszlopon nyugszik, oldalán a négy evangélista alakja (Kopits János műve). - A keresztelőkút ugyancsak márvány, mely öt márványoszlopon nyugszik.
Az orgona Angster József és Fia pécsi orgonakészítő műhelyéből származik. Az eredetileg két manuálos, 24 fő- és 20 mellékváltozatú orgonát bővítették 27 regiszteresre, 1984-85-ben Csépányi Ferenc plébános, illetve 1997-ben Váradi József plébános.
A templom belső festése a Xlll. századi román stílusú templomfestésre emlékeztet. 1984-ben újrafestették, úgy hogy az eredeti ornamentikán és színeken nem változtattak. Jelenlegi templomnak 3 harangja van.



A nyíregyházi
Magyarok Nagyasszonya Plébánia története

Anonymus a Gesta Hungarorum-ban már említi NYÍR erdejét. E néven említi 1215-ben a Váradi Regestrum is, egyházát pedig az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék. 1347-től az oklevelekben már Nyíregyház néven szerepel. Az 1411-ben épült templomát 1606-tól a reformátusok használják. A nagyhatárú Nyíregyházát gr. Károlyi Ferenc földesúr 1753-54-ben lutheránus vallású szlovákokkal (tirpákok) népesítette be. 1755-ben Barkóczy Ferenc egri püspök már papot küldött Nyíregyházára, de önálló plébánia csak 1786-ban lett, amikor Esterházy püspök Dolhai András személyében kinevezte az első plébánost, aki lakásának egyik szobáját használta kápolnának. Ez hamarosan szűknek bizonyult, és a hívek a görög katolikus templomba kényszerültek, míg 1815-ben Szepessy Ignác egri kanonok – Frantz Ignác tokaji építész kivitelezésével – Urunk mennybemenetelének tiszteletére templomot építtetett. 1819-ben paplakot is építettek, ami 1896-ig működött, amikor Vojtovits Bertalan és Barzó Mihály helyi építészek tervei alapján új plébánia épült. 1997-ben Felépült az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet (ELI), melyet Bosák Nándor püspök szervezésében az egyházmegye építtetett. Ebben az épületben kapott helyet a jelenlegi plébánia is.

A XIX. század fordulóján mozgalom indult egy nagyobb templom építésére. Samassa József egri érsek, 1902-ben tartott aranymiséje emlékére nyíregyházi híveit egy új templommal ajándékozta meg, melyet maga szentelt fel 1904. aug. 20-án a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az 1815-ben épült régi templomot lebontották. 1993-tól a templom egyben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye társszékésegyháza is. A Samassa érsek által építtetett templom a római katolikus hitélet fellendülését hozta magával. 1921-ben a Szent keresztről nevezett Irgalmas Nővérek telepedtek meg Nyíregyházán és kápolnát létesítve megkezdték működésüket a Szent Erzsébetről nevezett közkórházban. Ugyanebben az évben énekes János plébános katolikus gimnáziumot létesített (a későbbi Királyi Katolikus Főgimnázium, a Kirkat). 1929-ben az Angolkisasszonyok telepedtek meg, és 1930-ban megnyitották a lánylíceumot, mely 1948-ban, az egyházi iskolák államosításakor szűnt meg. 1931-ben megnyílt az érseki Szent Ferenc Fiúkollégium, melynek házimunkáit az Isteni Megváltó Leányai apácarend tagjai látták el. 1936-ban megkezdték működésüket a szegénygondozó nővérek. Az 1937-38-ban épült ferences kolostorban elkezdték lelkipásztori munkájukat a ferences szerzetesek. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket és működési engedélyüket megvonták. 1989-ben Seregély István egri érsek külföldi segítséggel visszavásárolta az államosított ferences kolostort. A felújított és kibővített épületben 1990. június 13-án kezdte meg működését a Főegyházmegyei Papi Szociális Otthon.
Az átalakítási munkálatokat az Otthon igazgatója, Kis István plébános vezette. 1990-ben felszentelték a Jósa András Megyei Kórházban létesített Szent Lázár-kápolnát. 1991. aug. 18-án II. János Pál pápa 5 napos magyarországi apostoli látogatása során rövid látogatást tett Nyíregyházán. 1992. szeptemberében megkezdte működését - Kis István plébános szervezésében - a Szent Imre Katolikus Gimnázium, melynek kollégiuma 1994-ben új épülettel bővült. 1993. ápr. 30-án megalakult a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének nyíregyházi csoportja.
1995-ben Nyíregyháza-Borbányán letelepedtek a kamilliánus szerzetesek, majd 1997ben a kamilliánus nővérek.
1997-ben Váradi József plébános bővítette és felújíttatta a társszékesegyház orgonáját. 1998-ban felépült a Szent Imre Gimnázium új kápolnája, amely a józsavárosi hívek temploma is egyben. Bosák Nándor megyéspüspök szeptember 5-én szentelte fel.
A Korányi úti temető mellett van egy kovácsolt vaskereszt (kb. 1900-as), és a Nyíregyháza-borbányai templom mellett egy kőkereszt.-Nyíregyháza az 1912-ben alapított Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspöki székhelye. Jelenleg hazánk hetedik legnagyobb városa, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye.