Több ezer zarándok vett részt a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-emlékévben, június 24-én rendezett központi ünnepségén Szabolcs községben, I. László lovagkirály által 1092-ben összehívott nemzeti zsinat helyszínén. Erre az alkalomra érkezett hazánk harmadik legfontosabb kincse, a Győrben őrzött Szent László koponyacsont-ereklyéje, amely jelenlétében ünnepi szentmisét mutatott be dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A szentmisén részt vettek Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, határon túli katolikus egyházmegyék püspökei, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjai, hívei, közjogi és világi méltóságok.

 

A szentmise előtt ünnepélyes keretek között fogadták Szent László koponyacsont-ereklyéjét, amely már előző nap, 23-án, pénteken megérkezett Győrből Nyíregyházára a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházba.

Az ereklye fogadása után Dr. Krakomperger Zoltán plébános, teológiai tanár tartott katekézist az ünnep egzisztenciális értelméről, amely szerint az ünnep többek között tudatosítja bennünk létünknek az értelmét, egységet foganatosít, megőrzi a múltat, utal a beteljesedésre, előlegezi a jövőt és cselekvésre szólít fel.

A katekézis után az ünnepi szentmise következett a szabolcsi földvár mellett felállított tábori oltárnál, amelynek kezdetén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, mint házigazda köszöntötte a jelenlévőket, majd elmondta, Szent László király 925 éve erre a tájra hívta össze az ország nagyjait, vezetőit, hogy zsinatot tartson és kérje Istent, hogy adjon igazságos és bölcs törvényeket, amelyek szerint a nemzet, a nép tovább járhatja a megkezdett keresztény utat. A főpásztor ezután Szent II. János Pál pápát idézte: ”A szentek nem azt kérik, hogy tapsoljunk nekik, hogy ünnepeljük őket, hanem arra kérnek bennünket, hogy kövessük őket.”Miben tudjuk követni Szent Lászlót?” — tette fel a kérdést a püspök atya. — „Nem követhetjük a csodatetteiben, az ország építésében, de követhetjük Isten országának építésében ott, ahol élünk. Ragaszkodjunk a keresztény értékeinkhez, katolikus hitünkhöz, és szívünk mélyén, környezetünkben építsük Isten országát. Ezen az ünnepen visszaemlékezve a 925 évvel ezelőtti eseményre kérjük Isten áldását népünkre, nemzetünkre, egyházunkra és Szent László közbenjárását.” — fejezte be köszöntőjét Palánki Ferenc megyéspüspök.

Szent László évében, az 1092-ben tartott Szabolcsi Zsinat 925. évfordulóját ünnepeljük. Nagyon is illik az évfordulóhoz a most felolvasott evangéliumi szakasz, amely a törvényről szól – kezdte prédikációját Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Szent László király öröksége számunkra ma is az eszményekhez való hűség és a realitás bölcs szemlélete, amely nem csak a lelki élet világában, hanem a látható emberi közösség, az Egyház és a világi társadalom életében is nélkülözhetetlen. Ehhez kérjük közbenjáró segítségét Egyházunk és egész népünk számára!    

               

A szentmisét követően elsőként Csegei László, Szabolcs község polgármestere, a falu szülötte beszédében elmondta, már gyermekként megtanulta, hogy Szent László király a magyar kereszténység következetes védelmezője volt. Azon a helyen nőtt fel, ahol 925 éve a magyar uralkodó hívta össze a szabolcsi zsinatot, amelynek emléke tiszta képet ad a múltról, jelenről, jövőről egyaránt. Hálás volt, hogy a közel 300 lelkes kis települést választották e nagy rendezvény helyszínéül.

Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntő beszédében elmondta, Szent László életéről, koráról, tetteiről szóló írások gazdagítják ismereteinket. Az alelnök kiemelte, meg kell találni azt a pontot, hogyan tehetjük napi valósággá a szent király örökségét. Mint mondta, a lélek kardja kezünk ügyében van. A ma embere számára is adott a lehetőség az életszentségre, így a szent király nyomdokaiba léphetünk.

Dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy az elmúlt héten a Magyar Országgyűlés Kövér László és Semjén Zsolt előterjesztésére egy határozati javaslatot fogadott el, így 2017-es évet Szent László emlékévvé nyilvánította. Igaz, a magyar katolikus egyházon belül már év eleje óta kiállítások, rendezvények, tudományos konferenciák zajlanak Szent László-év égisze alatt, de ezzel a határozati javaslattal, mint mondta a Szent László kultusz kiemelt figyelmet kap a parlamentben. Szent László kiváló képességével, vitézségével kivezette a magyarságot a belső veszedelmek örvényéből és megmentette a küldő ellenségtől.

Uralkodása kezdetén azonnal hozzáfogott a rend teremtéséhez. Három törvénykönyvet adott ki, ezek egyike az ő elnökletével összehívott szabolcsi zsinaton született. Az országgyűlési képviselő ebből egy gondolatot kiemelt, amely így hangzott: „Akik pogány szokás szerint kutak mentén áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékot visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” Szent László volt, aki megszilárdította a magyar államot és a magyar egyházat, ezáltal a magyarság a kereszténység szilárd útjára lépett.

Végül Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Szent László életét bemutató emlékévi kiállítást nyitotta meg, amelyet a Mudrány-kúriában helyeztek el. Az államtitkár kiemelte, Szent László uralkodásának fontos állomása, igazodási pontja volt 1092-ben összehívott Szabolcsi Zsinat, amely nemcsak az egyház ügyeit rendezte, hanem az akkori Magyarország életében is kiemelkedő jelentőségű volt. Az államtitkár kihangsúlyozta, azóta sem volt a római katolikus egyháznak annyi vezetője Szabolcsban, mint most ezen az ünnepen. Ez tehát, mint mondta, kivételes alkalom, amely talán ezer évente egyszer fordul elő. 925 évvel ezelőtt az akkori ország összes püspökei, világi méltóságai papság és a nép tanúskodása mellett alkottak törvényt, amely a magyar nemzet megmaradásának legfontosabb sarokkövét jelentette.

Kovács Ágnes